Az ivóvíz védelmét szolgáló növénytermesztés megvalósítása (Németország)
Az alsó-szászországi Lemförde település felelős a regionális ivóvízellátásért. Ez a víz mezőgazdasági hasznosítású területről származik. Míg Alsó-Szászországban a legtöbb ivóvízellátó nagyobb társulásokba szerveződik, az önkormányzat közvetlen felelőssége ritka és különleges helyzet. A jó minőségű ivóvíz biztosítása érdekében minden mezőgazdasági hasznosítású vízvédelmi területet külön útmutatással szabályoznak. A mezőgazdasági termelőknek kiigazítási kifizetéseket is felajánlottak, ha különböző különleges intézkedésekre kötelezik magukat. Ezeket az intézkedéseket részben a vízszolgáltató, részben pedig a vízkezelési díjból finanszírozzák. Mivel több különböző típusú gazdaság van, sok különböző igényt kell figyelembe venni a hatékony és önkéntes együttműködés érdekében az önkormányzat és a helyi gazdálkodók között.
A felmerült probléma
Mivel a szolgáltatott ivóvíznek be kell tartania a nitrátra vonatkozó küszöbértékeket, intézkedéseket kellett hozni a lehető legjobb minőség biztosítása érdekében. Ebben a régióban a gazdaságok főleg téli gabonaféléket termesztettek és állattartást folytattak. Ezért a szabályozott nitrogéntrágyázás és a gabonafélék betakarítása utáni nitrogénmaradványok csökkentése volt a fő cél. A vetésforgókban bekövetkezett változások, a biogáztermelésre szánt kukorica nagyobb arányú felhasználása, valamint a szerves trágyák nagyobb elérhetősége az évek során megnövelte az igényt ezekre a megoldásokra.
Megvalósított megoldások
A nitrogéntrágyázásra vonatkozó szigorúbb szabályok és a szerves trágyák használata mellett a betakarítás utáni talajban maradó nitrogén mennyiségének csökkentését további téli köztes kultúráknak a kukoricával módosított vetésforgóba történő beépítésével kellett megoldani. Ezenkívül ösztönözni kellett az őszi talajművelés csökkentését. A több évig támogatott intézkedések után a rendszert általános eredményorientált kifizetésre változtatták, ami nagyobb szabadságot adott a gazdálkodóknak az intézkedések végrehajtásában.
A felmerült kihívások
A növényi biomasszából történő biogáztermelés előmozdításával a kukoricatermesztés szélesebb körben elterjedt a térségben, és a nem helyi gazdálkodók is bérelhettek földeket. Ez nemcsak a vetésforgót változtatta meg és növelte a szerves trágya elérhetőségét, de a helyi gazdákkal és a közigazgatással nem rendelkező gazdák jó kapcsolatokkal nem rendelkezve a vízvédelmi területen belül kezdtek el dolgozni. A biogáz támogatásának másik fontos mellékhatása a földbérleti árak növekedése volt, ami a földeken való gazdálkodás intenzitásának növekedéséhez vezetett. Ezáltal kevesebb lehetőség maradt a vízvédelmi intézkedésekre, még a helyi gazdálkodók számára is. Ugyanakkor a kiigazító kifizetések aligha versenyezhetnek az egyszerűbb és kedvezőtlenebb vetésforgók gazdasági előnyeivel.
Miért volt sikeres ebben az esetben?
Míg a nyújtott kiigazító kifizetések fontos szerepet játszottak a téli időszakban a köztes kultúrák és az őszi csökkentett talajművelés sikeres és fenntartható megvalósításában, a sikerben kulcsszerepet játszott a résztvevők különleges kombinációja ezen a területen. Mivel az adminisztrációval megbízott személyek mindegyike a régióban tartózkodott, a közigazgatás és a gazdálkodók között jó szintű kapcsolatot lehetett fenntartani. Ez segítette a problémák megoldását és megkönnyítette a kérdések személyes megvitatását. Mivel a legtöbb résztvevő a magánéletben is kapcsolatban állt, mindenki azonosulni tudott a vízvédelem céljaival és igényeivel, valamint az ebben az együttműködésben betöltött szerepével. A helyi gazdálkodók, a közigazgatás és a felelős tanácsadók közötti jó kapcsolat is segített abban, hogy a szabályozási igényeket gyakorlati megoldásokká alakítsák, amelyeket a térség számos gazdálkodója megvalósított.
tap and then scroll down to the Add to Home Screen command.