21. esettanulmány: Belgium: Belgium: terménydiverzifikáció a gazdaságok közötti együttműködésen keresztül
Cluster 5: Diversification of vegetable cropping systems
A biogazdálkodásban a specializáció és az intenzívebbé válás nyomást gyakorol a tápanyagciklusokra és a vetésforgókra. Eközben a flamand biogazdálkodási ágazatban egyre kevesebb a vegyes gazdaság. Megoldást jelenthet-e az "interfarm" mint az azonos régióban működő, szakosodott gazdaságok közötti együttműködés modellje? Az együttműködés révén a szakosodott gazdálkodók a vegyes gazdálkodási rendszert utánozhatják, miközben saját szakterületükre összpontosítanak. A különböző igényekkel rendelkező gazdák egyszerű összevonása azonban nem működik; a gazdák közötti együttműködéshez szükség van a kölcsönös megértés és az együttműködésre való reagálás elősegítésére. Ez az esettanulmány azt vizsgálja, hogyan lehet elősegíteni és ösztönözni a gondolkodásmód megváltoztatását az együttműködés fokozása érdekében, például a föld, a takarmány és a trágya cseréje révén.
Melyek voltak a fő problémák, amelyek az esettanulmány létrejöttének hátterében álltak?
Flandriában a biogazdálkodási ágazat bizonyos aszimmetriákkal fejlődik: a tejtermelés növekszik, de a szántóföldi és zöldségtermesztés nagyobb gondban van. A ciklusok rövidek és túlságosan függnek a talaj tápanyagellátottságától, amelyet gyakran az állattenyésztési ágazat és külső inputok biztosítanak. Hogyan optimalizálhatjuk a tápanyagciklusokat a szakosodott állattenyésztők és a zöldség- és szántóföldi gazdálkodók közötti együttműködés révén? Mivel a szakosodott gazdálkodók különböző ágazatokban tevékenykednek, minimális a kapcsolatuk. Nem elég, ha egyszerűen összevonjuk ezeket a gazdálkodókat.
A tejágazatban a nem megfelelő vetésforgó és a monokultúrás lóhereművelés miatt megfigyelhető a lóherefáradtság. Ennek megoldására az egyik tejtermelő gazdaság kezdeményezte, hogy a vetésforgó javítása és megnyitása érdekében parcellákat cseréljenek egy zöldségtermesztővel. Bár ez pozitív eredményeket mutatott, és skálázhatónak bizonyult, nem kezelte a relatív árakat, és a terület nagysága inkább intuíción, mint "tudományos" kritériumokon alapult. Szigorúbb megközelítésekre van szükség.
Hogyan kezelték a problémát, és mely szereplők vettek részt benne?
Biogazdálkodást folytató és átállásban lévő, szakosodott állattenyésztők és zöldség-/növénytermesztők, gazdálkodók segítői és műszaki tanácsadók vettek részt. John Grin és Barbara Koole, az Amszterdami Egyetem munkatársaival együtt a Reflexive Interactive Design (RIO) módszertant alkalmazták, amely egy interaktív rendszertervezési módszer. A flamand szakosodott gazdálkodók eléréséhez kétszintű megközelítést alkalmaztak. Egyrészt három együttműködő gazdálkodópárt követtünk. Elősegítettük kommunikációjukat, beleástuk magunkat mindkét gazdálkodó igényeinek megértésébe, és segítettük a gazdálkodókat együttműködésük javításában. Másrészt évente hálózati/tanulmányi napot szerveztünk, hogy összehozzuk a különböző ágazatok szakosodott mezőgazdasági termelőit, hogy megvitassák a közös érdeklődésre számot tartó témákat.
Az első tevékenységeink alapján kiderült, hogy a távolság nagyon fontos akadálya az együttműködésnek. Ezért 2019-ben további finanszírozásra pályáztunk, hogy regionális (városi szintű) találkozókat szervezhessünk. Ezeken a találkozókon a biogazdálkodók találkozhattak biogazdálkodó kollégáikkal, hogy a helyi problémákon dolgozzanak. Ezen túlmenően egy brosúra is készült, amely gyakorlati példákat gyűjt össze az együttműködésre, és választ ad a gyakran feltett kérdésekre a társadalmi, technikai, gazdasági és jogszabályi vonatkozásokkal kapcsolatban.
A vizsgált megoldás
Először is megvizsgáltuk azokat az okokat, amelyek lehetővé teszik vagy akadályozzák a szakosodott állattartók és a zöldség- és szántóföldi gazdálkodók közötti együttműködést. Másodszor, ezeket az információkat hasznosítottuk az együttműködés gyakorlati fokozására.
Várható eredmény
Az esettanulmány célja az volt, hogy megértsük és megoldásokat találjunk az állattenyésztők és a zöldség-/növénytermesztők közötti kölcsönös gazdálkodást akadályozó társadalmi-gazdasági és gyakorlati korlátokra. Szervezeti szinten a cél az volt, hogy megismerjük és kicseréljük más esettanulmányokkal a vetésforgó fokozásának különböző lehetőségeit, és új módszereket ismerjünk meg a gazdák csoportjaival való pozitív változás megteremtésére.
A DiverIMPACTS céljai szempontjából való relevancia
A szakosodott tejtermelő és zöldségtermesztő/veteményes gazdálkodók közötti együttműködés, különösen a földterület vagy a takarmánytermelés cseréje formájában, innovatív módot jelenthet a szakosodott vetésforgó diverzifikálására. Ez rugalmasabb élelmiszerrendszerekhez vezethet, amelyben a gazdák helyben támogatják egymást.
Esettanulmány örökség
Először is, ez az esettanulmány felhívta a figyelmet az együttműködés témájára, mint a Flandriában felmerülő olyan problémák megoldására, mint a monoton vetésforgó és a külső inputoktól való függőség. A példák regionális és nemzeti találkozókon, az esettanulmány szereplőin, a videókon és a brosúrán keresztül történő terjesztésével a gazdák és a tanácsadók érdeklődése és ismeretei nőttek az együttműködés iránt. Másodszor, azáltal, hogy a BioForum mélyebb megértést szerzett az együttműködés akadályairól és elősegítőiről, most már ezen információk alapján tud cselekedni, és jobban támogatni a gazdákat az együttműködésben. Az eredmények indokolják, hogy további mélyreható kutatásokat folytassunk arról, hogy a jogszabályok és az adminisztráció hogyan befolyásolják az együttműködést. Továbbá létrehozták a "Bioboeren in de Westhoek" elnevezésű nyomon követési projektet, amely a regionális gazdálkodókat hozza össze a helyi problémák megoldása érdekében.
További információk
Linkek
- bioforum.be: A DiverIMPACTS honlapja
- bioforum.be: Samenwerking
- inagro.be: Bioboeren in de Westhoek - Samen sterk (Biokertek a nyugati parton)
Esettanulmány-csoport
- An Jamart, BioForum, esettanulmány vezetője
- Lieven Delanote, Inagro, az esettanulmány felügyelője