Case study 10: Poland: A successful diversification initiative based on production of soft fruits, vegetables and oil crops
Cluster 2: Crop diversification under adverse conditions
The Polish case study is based on a network of many closely cooperating organic farms and small processing plants. It is located in the south-eastern part of Poland where agriculture is characterized by low-intensity production and a very fragmented structure of fields. The agricultural activity of organic farms includes production of soft fruits, vegetables and oilseed crops such as rape, flax, oil pumpkin and milk thistle (Silybum marianum). The crops are mainly cultivated for the needs of a small oil processing plant, which belongs to the organic farmer Thomas Obszański. Together with his farm, it forms the core element of the case study. The plant specializes in the cold pressing of oils. It also produces oil cakes (by-product), which are used as a fodder for pigs kept on the farm since 2020.
In addition to oil crops, different vegetables are cultivated on the farms. Some of them are sown among the rows of fruit bushes, mainly in order to maximise the utilisation of agricultural land, but also to reduce the costs of weed control. Moreover, cultivating intercrops between main crops on arable land is an important element of crop diversification. The third pillar of agricultural farm activity includes cultivation of soft fruits, such as gooseberry, raspberry, black and red currant, strawberry and aronia.
Melyek voltak a fő problémák, amelyek az esettanulmány létrejöttének hátterében álltak?
A gazdák fő problémája az volt, hogy miként lehet hatékonyan mezőgazdasági termelést folytatni a régióban uralkodó, nagyon kicsi és széttagolt gazdaságok körülményei között. A korábbi, a szántóföldi növények (főként gabonafélék) nagy arányú vegyes gazdálkodáson alapuló mezőgazdasági termelés teljesen veszteségessé vált.
A rossz talajminőség (homokos talajok) miatt alacsony terméshozamú növények szintén fontos problémát jelentettek.
Hogyan kezelték a problémát, és mely szereplők vettek részt benne?
A fent leírt fő problémák megoldása érdekében a gazdálkodók alternatívák keresésébe kezdtek. A kilencvenes években bogyós gyümölcsű növények, például málna, fekete ribizli, szamóca és arónia termesztésébe kezdtek. Kezdetben ezeket hagyományos módon termesztették, de a biopiac fejlődésével a legtöbb gazdaság áttért a biogazdálkodásra. Mivel azonban a gazdaságok kicsik és szétszórtan helyezkedtek el, a gazdák megállapodtak abban, hogy termelési hálózatokat hoznak létre. Ilyen hálózatot hozott létre Tomasz Obszański is. A hálózat most számos biogazdálkodóból, egy olajfeldolgozó üzemből, egy "Owocowe Smaki" gyümölcsfeldolgozó üzemből, egy zöldség-nagykereskedőből és egy hentesüzemből áll. A hálózat egy új értéklánc kulcsfontosságú elemévé vált. Ezt az értékláncot, különösen annak downstream részét, az elmúlt években újjáfejlesztették. A nagykereskedők és az egyéni fogyasztók bevonásával az ellátási lánc minimálisra rövidült. Sok akadályt sikerült leküzdeni, de az esettanulmány fejlődését még mindig korlátozza a biotermék-beszállítók kis száma, ami azt jelenti, hogy egyes biotermékeket távolabbról kell beszerezni. A kezdeményezés szereplői azonban különböző tevékenységeket, például oktatási kampányokat folytatnak a helyi ellátási lánc bővítése érdekében. Emellett mezőgazdasági tanácsadók megfelelő technikai támogatást nyújtanak a gazdálkodásban. A térségben azonban hiányoznak a magas színvonalú biotanácsadási szolgáltatások. A Puławyban működő Talajtani és Növénytermesztési Intézet (IUNG-PIB) szorosan együttműködik az esettanulmányban szereplő szervezetekkel.
A vizsgált megoldás
- A vetésforgó javítása köztes kultúrák (pl. hüvelyesek és nem hüvelyes növények keverékei) bevezetésével a terméshozamok növelése érdekében.
- A bogyós gyümölcsök sorai között termesztett zöldségek termesztése.
Várható eredmény
- Új, diverzifikáción alapuló megoldások kidolgozása a biokultúrák terméshozamának növelése vagy stabilizálása érdekében.
- Demonstrációs központként működő, hatékony, rövid ökológiai értéklánc modellje.
- A biogazdálkodási rendszerekben a növénytermesztés diverzifikációjának fő akadályainak azonosítása.
Relevancia a DiverIMPACTS céljai szempontjából
Az ökológiai esettanulmány a magas terménydiverzifikáción alapuló gazdaságok hálózatával hozzájárulhat a környezeti hatások csökkentéséhez.
A ritka olajnövények, például az olajos tök és a máriatövis (Silybum marianum) termesztése új piaci lehetőségeket nyit meg, és növeli a gazdálkodók nyereségét.
Esettanulmány örökség
A bioélelmiszerek iránti kereslet gyorsan növekszik. Az értéklánc lerövidítésére tett kísérletek és a nagyon diverzifikált, ökológiai és körkörös termelésnek köszönhetően jelentősen megnőtt a hatékonysága. Az elmúlt években az esettanulmány bevezette az állati (sertés) termelést és feldolgozást. Ennek köszönhetően a zöldségtermesztésből és az olajfeldolgozásból származó melléktermékeket értékes takarmányként hasznosították a sertések számára, ugyanakkor a gazdaságban termelt trágyát a földeken alkalmazták a talaj termékenységének és tápanyagkörforgásának javítása érdekében. Az értéklánc lerövidítésére tett fontos kísérlet volt a Lublini vajdaságban az általános iskolákban az esettanulmányozó csoport által 2021 decemberében kezdeményezett oktatási kampány. A 2022 márciusában összesen közel 4000 diákot oktattak. A kampány hosszú távú célja az volt, hogy az iskolákban bio-étkeztetést alakítsanak ki a főként a Lublini vajdaságban található bio- és helyi termékekből származó bio- és helyi termékekre alapozva.
További információk
Linkek
- youtube.com: Tomasz Obszański - rolnik ekologiczny z Podkarpacia" (angol felirat).
- youtube.com: Barwy Zdrowia - przykład, że można realizować marzenia" (angol felirat) (angol felirat)
Esettanulmány-csoport
- Tomasz és Magdalena Obszańscy, Barwy Zdrowia, az esettanulmány vezetői
- Jarosław Stalenga, Talajtani és Növénytermesztési Intézet, esettanulmány-felügyelő.
- Paweł Radzikowski, Talajtani és Növénytermesztési Intézet, az esettanulmány megfigyelője.