7. esettanulmány: Magyarország: A gabonaalapú vetésforgó diverzifikálása szójával

Melyek voltak a fő problémák, amelyek az esettanulmány létrejöttének hátterében álltak?

A jelenlegi rendszer hatékonyságának növelése érdekében javítani kell az agronómiai elemeket. Jelenleg a hüvelyes növényeket az ökológiai szántóföldi vetésforgóban leginkább a lucerna képviseli, míg a szemes hüvelyeseket csak kis területen termesztik. A gabonafélék több korlátozás miatt továbbra is dominánsak. Például a szuper korai fajták nem voltak elérhetők a piacon, amelyek a szója másodvetéséhez elengedhetetlenek. A legtöbb esetben a gazdaságok még mindig nem rendelkeznek a szójabab sikeres mechanikai gyomirtásához szükséges felszereléssel és know-how-val, és az ökológiai szójatermesztés alacsony volumene nem váltott ki elég érdeklődést a feldolgozók részéről ahhoz, hogy a takarmánytermelésbe való ökológiai beruházásra késztesse őket. Továbbá a termelés nem integrált, és a gazdák részéről továbbra is kétségek merülnek fel a szója termesztésével kapcsolatban, ami tovább gátolja a bioszója európai piacokra történő exportjának esélyeit. A termelési és értékesítési lánc többi fontos eleme is hiányzott.

Hogyan kezelték a problémát, és mely szereplők vettek részt benne?

Az ökológiai szójatermesztés a magyarországi ökológiai szántóterület kevesebb mint 2 %-át használja, ami azt mutatja, hogy a termelők számának növelésére van lehetőség. A fajtakísérleti esettanulmányt az ÖMKi kezdeményezte 2013-ban, amely később 5 biogazdasággal, 3 vetőmagcéggel és 2 mikrobiológiai oltóanyagokat forgalmazó céggel működött együtt. Ez a tevékenység 2017-ben és 2018-ban is folytatódott a gazdaságokon belüli teszteléssel és szántóföldi kísérletekkel. A fajták mellett a talaj- és vetőmagkezelés hatékonyságát is vizsgálták. A környező országokban (pl. Ausztriában) már történtek kezdeményezések a szójabab másodvetésű termesztésére vonatkozóan. Ezért 2018-ban úttörő kísérletet indítottunk Magyarországon a bio másodvetésű szója technológia fejlesztésére. A szóját az árpa után sikerült szuperkorai (000) fajtákkal termesztenünk. A terméshozamok 1,4-1,8 t/ha között mozognak, 40 % feletti fehérjetartalommal. Azóta különböző üzemi kísérletekben más termesztési módszereket is kipróbáltunk (no-till, min-till, különböző sortávolságok stb.).

Az ÖMKi továbbra is kapcsolatban áll az inputanyag-forgalmazókkal, a nagy takarmánytermelőkkel és a Magyar Szója Szövetséggel, hogy növelje az érdeklődést az ökológiai piac iránt. De természetesen az ÖMKi együttműködik a kistermelőkkel is, hogy olcsó alternatív feldolgozási módszereket teszteljen a szója közvetlen értékesítésére vagy saját felhasználására.

Vizsgált megoldás

A mezőgazdasági termelőkkel a helyszíni kísérletek során szoros kapcsolatot tartanak fenn, ami várhatóan jobb cserét és fokozott terménydiverzifikációt eredményez. Alapvető fontosságú a gazdálkodók, vetőmagtermelők és feldolgozók közötti hálózat kialakításának támogatása, valamint az információáramlás felgyorsítása szakmai rendezvényekkel, tudásátadással és kiadványokkal.

A fajtatesztek és a különböző termesztési technikákkal végzett kísérletek eredménye azt mutatta, hogy megfelelő gépekkel és tudással a szója fő- és melléknövényként is jövedelmezően termeszthető, de az öntözés elengedhetetlen, és jelenleg nem elterjedt a gyakorlatban. Az információkat és a know-how-t gyakran különböző szántóföldi bemutatókon, videókon, konferenciákon és szórólapokon keresztül ismertetik a gazdákkal.

A vizsgálatok és tapasztalatok eredménye alapján úgy tűnik, hogy az ökológiai szójatermesztés nagyobb mértékű növekedésének legfőbb akadályai nem csak a termesztéstechnológiával kapcsolatosak. Amíg a bioszója vetésterülete nem éri el a jelentős szintet, a nagy feldolgozók nem fognak befektetni ebbe az értékláncba, ami bizonytalanná teszi a piacot. Ahhoz, hogy a gazdákat a szójabab termesztésére ösztönözzük, stabil vagy növekvő piacra van szükség. A termesztési technikák fejlesztése mellett az ÖMKi a kis termelőkkel közösen olyan feldolgozási módszert fejleszt, amely nem igényel jelentős beruházást, és lehetővé teszi a teljes növény feldolgozását, nem csak a takarmányozásra szánt szárított szemekét. Az emberi fogyasztásra irányuló réspiacokat folyamatosan figyelemmel kísérik. A bioszója termékek hazai piaca meglehetősen kicsi és már jól lefedett, de a legtöbb esetben az alapanyagot importálják.

Várható eredményeke

A gabonafélék túlsúlyának megtörése az ökológiai vetésforgóban nagyon fontos a sokszínűség és a fenntarthatóság elérése érdekében. Az esettanulmány elképzelése szerint a szójabab hamarosan a szántóföldi növénytermesztési rendszer fontos elemévé válik, és ez a jövőben felkelti a gazdálkodók érdeklődését más szemes hüvelyesek iránt. A jól kidolgozott termesztési és feldolgozási technika lehetővé teheti a szójabab gazdaságon belüli termesztését az állattartó gazdaságokban, és más ökológiai gazdaságokat is motiválhat az állattartásra. Az országos öntözőhálózat felújítása és a gazdaságok közvetlen támogatása öntözőkapacitásuk növelésére szintén jó lehetőség a szójatermesztés hatékonyságának javítására. Amint a bio szójabab nagy mennyiségben lesz elérhető a piacon, a nagyvállalatok is be fognak fektetni a bio-feldolgozásba, ami az állomány nélküli gazdaságokat is motiválja a szója termesztésére.

Továbbá, az emberi táplálkozásban egyértelmű tendencia mutatkozik a növényi alapú fehérjék és a hús alternatívái felé. I Ha a fogyasztói kereslet nő, akkor e piac hosszú távú növekedése is feltételezhető. Az értéklánc minden részével együttműködve a hazai biotermesztés sikertörténete lehet.

A nemzetközi piacon folyamatosan nő a kereslet a fair trade szója iránt az EU országaiból. Ha az ágazat jobban integrálódik, a hatékony és stabil exporttevékenységek a gazdák érdeklődését is felkelthetik a szójatermesztés iránt, és csökkenthetik a szója világpiacától való függőséget.

A DiverIMPACTS céljainak jelentősége

Esettanulmányunk a kedvezőtlen környezeti feltételeket érintő esetek egy csoportjába tartozik. Különösen a csapadékmennyiség változékonysága akadályozhatja komolyan a szója vetésforgóba való bevonását Magyarországon. Felhívja a figyelmet a vízmegtartó gyakorlatokra, pl. a takarónövények alkalmazására vagy a csökkentett talajművelésre. Ha a szójabab fontos készpénztermelő növény lesz az ökológiai vetésforgóban, és növeli a nettó jövedelmet, a gazdaságok képesek lesznek befektetni más jó gyakorlatokba a sokféleség és a fenntarthatóság érdekében. A biológiai nitrogénmegkötés révén csökkenhet a külső tápanyagforrás iránti igény, és javulhat a termelés hatékonysága is. Az élelmiszer- és takarmánypiac legújabb trendjeinek követésével, valamint a biológiai sokféleséggel és a környezetgazdálkodással kapcsolatos helyes gyakorlatok alkalmazásával egy fenntarthatóbb és biztonságosabb mezőgazdasági rendszer felé közeledünk.

Esettanulmány örökség

A gabonaalapú vetésforgó szójával történő diverzifikálása a takarmánytermeléshez és a fehérjenövények feldolgozási módszereihez kapcsolódó értékláncok további fejlesztésével folytatódik. Az elmúlt évben két új takarmánytermelő csatlakozott kezdeményezésünkhöz, akik nyitottak a bio takarmány- és takarmánytermelésre. A DiverIMPACTS projekt keretében kezdeményezett és kifejlesztett, egész növényből készült szójabab-feldolgozási módszert és pelletálási eljárást továbbfejlesztjük és teszteljük, hogy azt lucernára is alkalmazzuk.

E diverzifikált vetésforgók elterjedt mezőgazdasági gyakorlattá válása mind az ökológiai, mind a hagyományos gazdálkodók számára szükséges a fehérjeellátás növekvő globális bizonytalanságának kezelése érdekében. Ezért esettanulmányunk eredményei alapján továbbra is támogatni fogjuk a diverzifikációt a vetésforgón keresztül, beleértve a szóját mint másodlagos növényt is.

További információk

Linkek

• biokutatas.hu: A DiverIMPACTS-ról
• biokutatas.hu:A vetésforgó bővítése szójával
• biokutatas.hu:Szója fajta-, talaj- és vetőmagkezelési kísérletek
• biokutatas.hu:Biológiai szójabab - Termesztés és értéklánc

Esettanulmány-csoport

• Hunyadi Éva, ÖMKi, az esettanulmány vezetője
• Trugly Bence, ÖMKi, az esettanulmány monitorozója