2. esettanulmány: Egyesült Királyság: Gyógynövényes vagy változatos lágyszárúak használata haszonnövényként és legeltetéssel felértékelve
Cluster 1: Service crops
A legelők legeltetéses állattartással történő használata kihalófélben lévő gyakorlat, amely azonban hatalmas előnyökkel járhat az állattartó és a szántóföldi gazdaságok számára egyaránt. A szántóföldi rendszerben a legelők alkalmazása megoldást jelenthet a talaj állapotától a gyomokig terjedő problémákra, de a fű önmagában - a szántóföldi gazdaságok számára - korlátozott értéket képvisel. A DiverIMPACTS 2. esettanulmánya keretében hat olyan mezőgazdasági üzem jött össze az ország különböző részeiről, amelyek már rendelkeznek, használnak vagy most alakítanak ki legelőket állattartással, hogy tovább vizsgálják az állattartás dinamikáját a legelők felértékelése érdekében a saját rendszerükben, mérlegeljék az ezzel járó előnyöket, és meghatározzák, hogyan lehet ezt gyakorlati és üzleti szempontból megvalósítani.
Melyek voltak a fő problémák, amelyek az esettanulmány létrejöttének hátterében álltak?
Két fő ok ösztönözte a gazdákat arra, hogy a lágyszárúak felé forduljanak. Először is, a gazdálkodók egyre inkább felismerik a talaj állapotának romlását, amely a folyamatos szántóföldi növénytermesztésből ered. Ezzel párhuzamosan az időjárási viszonyok változása is kihívást jelent, ami miatt a károsodott talajok hajlamosak az aszályra és/vagy a pangó vízre. A második kérdés a ráfordítások. A ráfordításokra (műtrágyákra és/vagy növényvédő szerekre) való támaszkodás üzleti kockázatokkal jár, különösen a gyomirtó szerekkel szemben ellenálló gyomnövények, például a feketefű egyre gyakoribb megjelenése miatt.
Hogyan kezelték a problémát, és mely szereplők vettek részt benne?
A lombhullatás lehetőséget kínálhat a ráfordítások csökkentésére - a talaj trágyázása és a gyomok elleni küzdelem révén - és a talaj állapotának javítására, de egyben a szántóföldi növénytermesztésből kieső időt is jelent. A póréhagyma állattartásra való felhasználása, amely gyakorlatilag a póréhagyma éveiből is "termést" hoz, vonzóbbá teheti a póréhagymákat a szántóföldi gazdálkodók számára, és további előnyöket kínálhat az állattartás nélküli póréhagymákhoz képest.
Hat olyan gazdálkodó, aki már alkalmaz haszonállat- és haszonállat-állományt, alkotott egy alapvető esettanulmányozó csoportot, akik az elmúlt öt év során a haszonállat- és haszonállat-állomány kiválasztott területeit vizsgálták saját gazdaságukban. A hat gazdálkodó a gazdálkodási típusok széles skáláját képviseli, a vegyes gazdaságoktól az állattenyésztésre vagy szántóföldi növénytermesztésre szakosodott gazdaságokig, de mindannyian a vetésforgó részeként használják a legelőket. A projekt során feltárták a legelők előnyeit, beleértve néhány alapvető mérést és kísérletet a saját gazdaságukban.
A hat gazdaság a csoporton kívül más gazdaságokkal és újítókkal is kapcsolatba lépett, ami bővítette a tanulási lehetőségeket, új inspirációkat adott, és lehetőséget biztosított számukra, hogy példaként szolgáljanak más, a gyakorlat iránt érdeklődő gazdák számára.
A vizsgált megoldás
A lágyszárúak mint haszonnövények képesek javítani a talajok egészségét és csökkenteni a ráfordítások iránti igényt, javítva ezzel a gazdálkodási rendszerek globális fenntarthatóságát. Az állattenyésztés felhasználása e lágyszárúak felértékeléséhez további előnyökkel járhat.
Várható eredmény
Ezek a haszonnövények támogatnák a gazdaságok talajának javulását, és a szántóföldi vetésforgóban is előnyökkel járnának. Ugyanakkor az állattenyésztés elősegítésével, például a legeltetés biztosításával, a közvetlen jövedelemtermeléshez is hozzájárulnának.
Jelentőség a DiverIMPACTS céljai szempontjából
Az esettanulmány a termesztési rendszerek diverzifikálásának módjaira összpontosított, a fenntarthatóság és a talaj termékenysége érdekében az állattartás mellett a legelők beépítésével, és megvizsgálta a vetésforgó szántóföldi és állattartási szempontjainak jövedelmezőségét biztosító lehetőségeket és kihívásokat.
Esettanulmány öröksége
Az esettanulmányban részt vevő gazdálkodók csoportja mindannyian nagyon érdekeltek abban, hogy a földművelési rendszerek részét képezzék a változatos legelők. A gazdálkodáshoz való hozzáállásuk azonban sokféle volt, beleértve a hagyományos, az ökológiai és a biodinamikus gazdálkodást, és a változatos vetésforgókkal kapcsolatos tapasztalataik a nullától a 20 évig terjedtek. A gazdálkodók identitásának és tapasztalatainak sokfélesége megakadályozta egy közös narratívát vagy irányt mutató, összetartó csoport kialakulását, mivel minden gazdálkodó a saját céljait követte. Az esettanulmány ezért nem folytatódik a projekt vége után. Mindazonáltal az egyes gazdaságok szintjén a változatos legelők ma már szilárdan megalapozott és fontos elemei valamennyi résztvevő gazdálkodó rendszerének, és egy hagyományos gazdálkodó is áttért a biogazdálkodásra, ahol a változatos legelők az újonnan kialakított vegyes rendszer egyik alappillérét képezik. Az esettanulmány egyik tagja nyílt rendezvényt szervezett a gazdák számára a változatos vetések előnyeiről, ahol tudósok és gazdák beszéltek a gyógynövényes vetések értékéről.
További információk
Linkek
Az esettanulmány csoportja
- Lindsay Whistance, DLO, az esettanulmány vezetője
- Abel Villa, ORC, az esettanulmány felügyelője
tap and then scroll down to the Add to Home Screen command.