This website no longer supports Internet Explorer 11. Please use a more up-to-date browser such as Firefox, Chrome for better viewing and usability.

This page was automatically translated by DeepL

4. esettanulmány: Belgium: A legeltetéssel felértékelt haszonnövények

Cluster 1: Service crops

Az esettanulmány a készpénztermelő növényekre összpontosít, amelyeket két olyan gazdálkodótípus - a juhtenyésztők és a szántóföldi gazdálkodók - közötti innovatív win-win partnerségek révén legeltetnek, amelyek korábban nem álltak kapcsolatban egymással. A juhtenyésztők számára ez egy lehetőség arra, hogy új, minőségi takarmányokkal támogassák a juhtenyésztés fejlődését. A szántóföldi gazdálkodók számára a gyakorlat számos előnnyel járhat, többek között a talaj termékenységének javulásával, a kártevők által okozott nyomás csökkenésével, a szántóföldi növények nem mechanikus megsemmisítésével, a szerves anyagok beépítésével és a szántóföldi gazdálkodók jobb megítélésével.Az esettanulmányt most kiterjesztik a cukorrépa, a repce és a gabonafélék legeltetésére is.

Melyek voltak a fő problémák, amelyek az esettanulmány létrejöttének hátterében álltak?

2015-ben a készpénzkultúrák legeltetése új keletű gyakorlat volt Vallóniában, amelyet csak néhány vegyes szántóföldi és juhtenyésztő alkalmazott. Ezek a gazdálkodók a franciaországi Aube-ban, ahol a vegyes szántóföldi/juhtenyésztők úttörő szerepet játszottak ebben a gyakorlatban, néhány kapcsolatfelvételt és látogatást követően megkérdezték magukat és a tanácsadó testületeket a gyakorlat agronómiai lehetőségeiről.

E gondolatokat követően a gazdák, a Collège des Producteurs és a CRA-W közreműködésével egy hallgatói tanulmány készült, amelynek célja annak jellemzése volt, hogy a fedőnövényeken legeltetett juhok milyen hozzáadott értéket képviselnek a talaj termékenységére nézve. Az első eredmények rávilágítanak e gyakorlat érdekességére és alkalmasságára a mély talajtömörödés csökkentésére és a talaj homogenitásának javítására anélkül, hogy ez hatással lenne a tápanyagok biológiai hozzáférhetőségére a következő kultúra számára. Mindazonáltal számos kérdés maradt, például a szántóföldi termelők agrárgazdasági érdeke, a juhtenyésztők gazdasági teljesítménye a takarónövények összetételével összefüggésben, a takarónövények pusztulásának lehetősége és a környezeti teljesítmény.

Hogyan kezelték a problémát, és mely szereplők vettek részt benne?

Vallónia 58%-a nitrátérzékeny terület, ahol a szántóföldeken kötelező a fedőnövények termesztése. A vallóniai juhtenyésztők gyakran nem szántóföldi gazdálkodók, és fordítva. Ezért a területi szintű diverzifikáció fejlesztése érdekében az esettanulmány a juhtenyésztők és a szántóföldi gazdálkodók közötti, mindkét fél számára előnyös partnerségekre összpontosított.

Az esettanulmányban a legtöbb érintett érdekelt fél részt vett:

  • A juhtenyésztők és a szántóföldi növénytermesztők kollektívája: az információ terjesztésében a kollektívára támaszkodunk.
  • Vegyes szántóföldi és juhtenyésztők, akiknek a saját juhai legeltetik a terményeiket.
  • Tanácsadó testületek: Greenotec(természetvédelmi mezőgazdaság), Protect'eau (vízvédelem), Fourrages Mieux (takarmánygazdálkodás), Eleveo (juhászati tanácsadó).
  • RWDR (vidékfejlesztési hálózat)
  • Kutatási szervek: CRA-W, UCL

Vizsgált megoldás

Az esettanulmány nem rendelkezett a tudományos ismeretek elmélyítésére alkalmas eszközökkel. Ehelyett az esettanulmány munkája elsősorban a gyakorlat fejlesztésére és népszerűsítésére, valamint a gyakorlat erősségeinek és korlátainak általános vizsgálatára összpontosított. Így állapítottuk meg, hogy a gyakorlat egyik legnagyobb előnye a szántóföldi gazdálkodók számára a polgárok körében kialakult jobb megítélés lenne, és hogy az új gyakorlat valloniai fejlődésével új jogszabályi korlátok jelentek meg.

Várható eredmény

A gyakorlat és a partnerségek száma folyamatosan növekszik: az esettanulmány végrehajtása előtti nulla partnerségről a juhtenyésztők és a szántóföldi növénytermesztők között Vallóniában a 2020-2021-es téli legeltetési szezonban több mint 38 partnerségre nőtt. Több mint 1250 hektár szántóföldet legeltettek juhok 2020 augusztusa és 2021 februárja között (a 2017-2018-as téli legeltetési szezonban 75 hektárhoz képest). A gyakorlat fejlesztése már túlmutat az esettanulmány keretein, ezért néhány társulás nem áll kapcsolatban az esettanulmányt készítő csapattal. A szántóföldi gazdálkodók azonban továbbra is kevésbé érdeklődnek a gyakorlat iránt, mint a juhtenyésztők. Ezért fontos, hogy különös figyelmet fordítsunk az ő aggályaikra. Mindazonáltal a gyakorlat megjelenését a juhtenyésztők korlátozzák, mivel Vallóniában nem áll rendelkezésre elegendő juh a kereslet kielégítésére. A gyakorlat fejlődésének fenntartásához ezért a valloniai juhtenyésztés bővítésére lenne szükség.

Az esettanulmány növelte a gyakorlat ismertségét a mezőgazdasági ágazatban, és finanszírozást biztosított egy kétéves kutatási projekthez (2019 júliusában kezdődött), amely tovább vizsgálja a szántóföldi növénytermesztők érdeklődését a gyakorlat iránt. A gyakorlat agronómiai, gazdasági, környezeti és társadalmi előnyei mellett a fedőnövények juhokkal történő legeltetése hozzájárul ahhoz, hogy a szántóföldi gazdálkodók felértékeljék a fedőnövényeket: a kötelezőnek és erőltetettnek tekintett kultúrából a vetésforgóban lehetőséget jelentő kultúrává válnak.

Wallóniában ma a takarónövények nagy része egyfajú (gyakran mustárral). Mivel a juhok legeltetése megköveteli a több fajból álló takarónövények telepítését, ez a gyakorlat változatosabb takarónövényeket fog eredményezni.

Az egyéb kultúrák (répa, repce, gabonafélék) juhok általi legeltetésével kapcsolatos megfontolások 2018 végén kezdődtek, és új perspektívákhoz vezettek, például új partnerségekhez és a juhok által a kultúrák számára történő legeltetés ismeretlen előnyeinek felfedezéséhez.

Relevancia a DiverIMPACTS céljai szempontjából?

Az esettanulmány hozzájárult a diverzifikáció területi szintű fejlesztéséhez. Mind a szántóföldi gazdálkodók, mind a juhtenyésztők számára fenntartható gyakorlatot támogatott.

Az esettanulmány öröksége

Annak érdekében, hogy a DiverIMPACTS-projekten túl új partnerségek alakulhassanak ki, egy speciális webes csereplatformot integráltak egy olyan weboldalba, amely megkönnyíti a gazdák közötti értékesítést, és amelyet a vallóniai gazdák jól ismernek (lásd az alábbi linket). A platform összekapcsolja a keresletet és a kínálatot.

Az esettanulmányban részt vevő néhány tanácsadó szervezet (Eleveo, Protecteau) átveszi a gazdáknak nyújtott technikai tanácsadást a gyakorlatról.

További információk

Linkek

Esettanulmány-csoport

  • Christel Daniaux, Collège des Producteurs, az esettanulmány vezetője
  • Cyril Regibeau, Eleveo, korábbi esettanulmány társvezetője
  • Daniel Jamar, CRA-W, az esettanulmány monitorozója
Do you want to add the website to the Home screen?
tap and then scroll down to the Add to Home Screen command.