23. esettanulmány: Hollandia: Rövid ellátási láncokban a zöldségtermesztés többféle növénytermesztéssel történő művelése

Melyek voltak a fő problémák, amelyek az esettanulmány létrejöttének hátterében álltak?

A terménydiverzifikáció minden biogazdaság számára kihívást jelent, még akkor is, ha a biogazdálkodás egyik alapelve kellene, hogy legyen, tekintettel a kártevőnyomás csökkentésében és a talaj termékenységének kezelésében játszott potenciális szerepére.

A közepes és nagyobb méretű biogazdálkodók évek óta regionális hálózatokba szerveződnek a tanulás és a marketing érdekében. A kisebb biogazdaságok egy-egy országos szövetségből álló hálózattal rendelkeznek. A hálózatok általában (egyetlen) termesztési technikára összpontosítanak, és a szövetségnek nincs pénze arra, hogy tagjaik számára tudáscserét szervezzen. A közepes és kis gazdaságok körében közös a diverzifikált termelési rendszerekkel kapcsolatban felmerülő problémák és a diverzifikációt fenyegető veszélyek érzékelése. A Bionext, a hollandiai biotermesztés ernyőszervezete mindkét csoportot meg tudja szólítani, és segíthet a továbblépési lehetőségek meghatározásában.

Hogyan kezelték a problémát, és mely szereplők vettek részt benne?

ABionext az esettanulmány vezetője, és a Wageningeni Egyetem és Kutatás (WUR) támogatja az esettanulmány nyomon követésében. A DiverIMPACTS kezdetén hat közepes és kisebb biogazdálkodással foglalkozó, sokféle növényt termesztő biogazdálkodó zöldségtermesztőből álló magcsoportot hoztak létre. Közösen határozták meg a megoldandó fő kihívást és a kidolgozandó két fő lehetőséget. A fő kihívás a munkaterhelés csökkentése volt, a termények sokféleségének fenntartása mellett. Az egyik lehetőség a munkaterhelés csökkentése volt a gyomirtási órák csökkentésével. A másik lehetőség a gazdaságban zajló kezelési folyamatok, köztük a betakarítás vizsgálata volt, és annak megállapítása, hogy mit lehetne optimalizálni. A második lehetőség részeként az értékesítési és ellátási láncokat is figyelembe vennék. A magcsoport rendszeres találkozókat tartott minden egyes gazdaságban. Minden egyes találkozó része volt egy üzemlátogatás, amelynek során a résztvevők megvitatták az adott üzem gazdálkodását, és javaslatokat tettek a fejlesztésekre. Az ülések másik része külső szakértők vagy kutatók hozzászólásai voltak, hogy áttekintsék a fő kihívás szempontjából releváns témákban rendelkezésre álló ismereteket. A folyamat eredményeit a gazdák magazinjain keresztül és a termelői szervezetekkel való kapcsolattartás révén szélesebb körben is megismertették. A gazdaságon belüli eszmecserék mellett a főcsoport meglátogatott egy gépesítési vásárt és egy webshopot is, hogy gazdagítsa elképzeléseit.

A vizsgált megoldásA gyomirtás csökkentésének vizsgálata során a következő megoldásokat vizsgálták:

• Gyomirtó robotok: Léteznek-e olyan (majdnem) használatra kész gyomirtó robotok, amelyek csökkentenék a gyomirtási munkát? A gazdák 2019-ben egy robotfejlesztővel folytatott beszélgetés és a gyomirtás gépesítésével foglalkozó kutató meghívása során megtudták, hogy egyelőre és valószínűleg az elkövetkező években sem áll rendelkezésre ilyen termék a piacon a változatos kultúrákat termesztő szántóföldi gazdaságok számára.
• A már rendelkezésre álló gyomirtó berendezések, például az ujjgyomirtó hatékonyságának növelése: ez számos előnnyel járhat. Egy ideig fontolgatták és folytatták a saját kedvenc eszközeiket használó mezőgazdasági csapatok közötti verseny megszervezésének ötletét, de a Corona-járvány és a szponzorok hiánya miatt lemondtak róla.
• Okos ültetési és gyomirtási stratégiák: a vetőmagok vetése vagy palánták vásárlása és a gyomirtás pontos időpontja olyan tényezők, amelyek szerepet játszanak a gyomirtás teljes munkaterhelésének csökkentésében.
• Rúdgyomirtó: A hosszú gyökerű, többéves gyomnövények eltávolíthatók a rúdgyomirtóval (lásd alább: De Rod gyomirtó). Annak ellenére, hogy meglehetősen egyszerűnek tűnik, működik.

A gazdaságon belüli logisztika vizsgálatakor a következő megoldásokat vizsgálták:

• A gazdaságon belüli műveletek egyenrangú felülvizsgálata: A csoport javasolta és kidolgozta az "adj egy napot, kapj egy napot" rendszert, amelyben egy gazdálkodó egy napot fektet be egy másik gazdaságban végzett munkába, és egy napot kap a másik gazdálkodótól. A kölcsönös látogatások egybeesnek a tevékenység csúcsidőszakaival, például a rendelések előkészítésével vagy a betakarítással. A nap végén a gazdák megvitatták a gazdaságok szervezésével kapcsolatos észrevételeiket. A következő csoporttalálkozón a tanulságokat megosztották a hálózatban.
• A kovid-krízis idején a gazdák on-line találkozókon saját maguk által rajzolt térképek alapján mutatták be egymásnak a gazdaságaikban a termékek útvonalát. Egy gazda rövid bemutatása és egy kérdéskör után "pletykaülést" tartottak, ahol a többi gazda megvitatta a gazda által bemutatott felépítést és problémákat. Az ülés végén a gazda megosztotta a találkozón szerzett meglátásait. Ez különböző kiigazításokat eredményezett, például a gépek elhelyezésében vagy korszerűsítésében.

Néhány tanulság a következőkből:

• A kisgazdaságok számára többféle gyomirtó eszköz létezik. Több lehetőség van a mart, kézi és könnyű mechanikai gyomirtásra, mint amennyit általában tudunk.
• A kézi betakarítás vs. gépi betakarítás gondos mérlegelést igényel az időbefektetés vs. minőség szempontjából. A sárgarépa betakarítógéppel gyorsan betakaríthatja a sárgarépát. Ha azonban több időszakon belül dobozos rendszerben akarja értékesíteni, a fokozatos kézi betakarítás jobb minőségű sárgarépát ad a dobozos rendszerek számára (még ha ez kemény munka is).
• Érdemes a gazdaságon belüli logisztikát kritikusan szemügyre venni, de nem könnyű jó szaktudással rendelkező tanácsadókat találni. A helyzet pedig nagyon gazdaságspecifikus. Az egymás közötti felülvizsgálat gyakorlatias módszernek bizonyult a közös tudás növelésére.
• A sárgarépa kézi betakarításakor nehéz a kisebb ládákat magasra emelni, hogy a nagyobb (1 m3 -es) tárolóládákba gyűjtsék a sárgarépát. Úgy tűnt, hogy vannak olyan tárolóládák, amelyek egyik oldala részben eltávolítható, megkönnyítve ezzel a munkát. Sajnos ezeket már nem gyártják.
• A kis válogatószalagok nagy segítséget jelenthetnek az olyan termékek, mint a répa vagy a sárgarépa válogatásakor.
• Az eper szedése fizikailag megterhelő. Egy ötlet az, hogy egy sínre egy kis kocsit szereljenek fel.
• Tök és cukkini: a termelőknek palántákat kell venniük, vagy maguknak kell vetniük? A kis cserepekbe való vetés hektáronként akár 2 napot is igénybe vehet. Érdemes lehet alternatívákat vizsgálni. Lehetőség van például arra is, hogy megvásároljuk a cserepeket, amelyekben a magok vannak, és saját magunk neveljük a palántákat. Ez a módszer olcsóbb, mint a növények megvásárlása, és időt takarít meg.
• Marketingcsatornák: világossá vált, hogy az online boltok nem jelentenek könnyű marketingcsatornát a gazdák számára. Egy bio online bolt tulajdonosával folytatott beszélgetésből kiderült, hogy ez egy nagyon igényes feladat. A meglévő helyi online boltok jó marketingcsatornát jelenthetnek a kisebb mennyiségek esetében.
• A méret számít: a (cékla/répa) mosógép méretének illeszkednie kell a tisztítandó adaghoz. Ha egy 1000 kg-os mosógépet 500 kg termékkel tölt meg, a termékek nem fognak megfelelően megtisztulni, mivel általában a termékek egymáshoz dörzsölődésének hatására tisztulnak meg. De ha 1000 kg mosószert mos egy 500 kg-os szállítmányhoz, akkor tárolási problémája van.
• Sok különböző termény mosásakor és tárolásakor mozgástérre van szüksége. Mivel azonban nem használja folyamatosan a mosóhelyiséget, az asztalok, ládák és egyéb helyigényes dolgok útban vannak. Érdemes ellenőrizni a mosókonyha elrendezését és útvonalát, különösen, ha már évek óta használja.
• A jó megvilágítás a tárolóhelyiségben segít gyorsabban megtalálni a termékeket. Egy gazda egy második ajtó beépítésével nagyban csökkentette a mozgást a hűtőháza körül.

Várható eredmény

Az esettanulmány célja, hogy megossza az elért eredményeket és a lehetséges megoldásokat, valamint hogy a gazdáknak eszközöket adjon a munkaterhelésük jobb kezeléséhez.

A zöldségtermesztők a jobb marketing és/vagy gazdaságirányítás révén jobban fenn tudják majd tartani a magas termésmennyiséget.

Esettanulmány öröksége

Az örökség két elemből áll. Az első a munkamódszer és az általunk megvitatott kérdések. A raktárhelyiségek elrendezésének és a munka hatékonyságának megvitatása túlmutat azokon a témákon, amelyeket a gazdák a mezőgazdasági tanácsadókkal megvitatnak. Az egymástól való tanulás technikáját ösztönzőnek és emancipálónak tartották. Ezt a témát és a kidolgozott munkaformákat egy biokertészetekkel foglalkozó kertészeti termelői szövetség számára miniprojektként javasolták. A szervezet a 2021-es szezonban felvette a témát, facilitált tanulmányi csoporttalálkozókkal, és a 2022-es reakciók pozitívak voltak. A termesztők egyesülete a 2022-es szezonban folytatja a formátumok alkalmazását. Ezt az előrehaladást nem akadályozta a Covid-19. Néhány csoportértekezletet digitálisan bonyolítottak le. A második elem, amelyet örökségnek nevezhetünk, az a gondolat, hogy ösztönözni kell az egyenrangú tanulást a gyomirtó gépek használatáról és a versenyelem bevezetéséről is. Ezt a projekt részeként nem hajtották végre. Ennek fő oka a covid-19 volt.

További információk

Linkek

Videók

• youtube.com: The rod weeder (holland)
• youtube.com: Film az ujjgyomláló és a bütykös gyomláló finomhangolásáról (holland)

Kiadványok

• zenodo.org: Részvételi megközelítés a mezőgazdasági logisztika javításához
• zenodo.org: Teeltdiversiteit: wat werkt? Tuinders leren van tuinders
• zenodo.org: Greenpaper Diversiteit in teelt
• zenodo.org: Bladgewassen handig oogsten, wassen, wegen en verpakken
• zenodo.org: De Stroom: Pakkettenbedrijf met visie

Esettanulmány-csoport

• Marian Blom, Bionext, az esettanulmány vezetője
• Walter Rossing, WUR, az esettanulmány felügyelője