19. esettanulmány: Svédország: Helyi hüvelyesek - együttműködés a teljes értékláncon belül
Cluster 4: Diversification through intercropping, with a special focus on grain legumes
A hüvelyesek termesztése a termesztési rendszerekben számos agronómiai és környezeti előnnyel járhat. Ezenkívül a helyben termesztett hüvelyes hüvelyesek növelhetik a mezőgazdasági termelők jövedelmét (prémium ár), új vállalkozásokat fejleszthetnek ki, és csökkenthetik a Svédországban emberi fogyasztásra szánt, nagy távolságokra szállított hüvelyes hüvelyesek behozatalát. Ennek ellenére a hüvelyeseket - a sárgaborsó és a barna bab kivételével - nem termesztik általában emberi fogyasztásra, és a svédországi élelmiszerüzletekben árult hüvelyesek és hüvelyes termékek nagy része importból származik. A cél ezért a különböző érdekelt felek (gazdálkodók, az értéklánc szereplői, tanácsadók, kutatók, nem kormányzati szervezetek, fogyasztói szervezetek stb.) közötti kapcsolatok bevonása és erősítése egy részvételi folyamatba, hogy megtalálják a svédországi termelésű hüvelyes hüvelyesek termelésének és fogyasztásának növelésére irányuló lehetőségeket.
Melyek voltak a fő problémák, amelyek az esettanulmány létrejöttének hátterében álltak?
A hüvelyes gabonafélék beépítése a jelenlegi termesztési rendszerbe mind időben, mind térben diverzifikáltabb rendszerekhez vezet, amelyek agronómiai, gazdasági, környezeti és (fogyasztói) egészségügyi előnyökkel járhatnak. Ezen előnyök ellenére a jelenlegi svédországi mezőgazdasági rendszerek nagymértékben a gabonafélék kizárólagos termesztésén és külső inputokon alapulnak.
Hogyan kezelték a problémát, és mely szereplők vettek részt benne?
Az első három év során az esettanulmányi csoport körülbelül 15 elkötelezett és jól motivált szereplőből állt, akik a helyben termesztett, elsősorban emberi fogyasztásra szánt hüvelyes gabonaféléket kívánják népszerűsíteni. A 2018-2020 közötti időszakban egy sor workshop és egyéb interakciós forma (telefonos és személyes személyes találkozók) révén ezek a résztvevők azonosították az akadályokat és a lehetőségeket, megfogalmazták az esettanulmány jövőképét és küldetését, cselekvési terveket dolgoztak ki, és aktívan részt vettek az esettanulmány célkitűzéseinek elfogadásában és terjesztésében.
Az eredeti esettanulmány-csoportot tanácsadók, gazdálkodók, kutatók (három intézetből), két gabonafélékkel foglalkozó hüvelyesek kereskedelmével foglalkozó vállalat (Nordisk Råvara és Kalmar Ölands Trädgårdsprodukter), egy helyi élelmiszer-szövetkezeti bolt (Matkooperativet Helsingborg), egy nonprofit környezetvédelmi szervezet (The Swedish Society for Nature Conservation) és egy élelmiszer-tanácsadó alkotta. Az esettanulmányozó csoport az első három év során fokozatosan további szereplőket is bevont. Azonban 2019 vége felé felgyorsítottuk a további elkötelezett személyek felvételét, hogy egy hólabda-mozgalom jöjjön létre, amely ugyanazon jövőképért dolgozik.
A vizsgált megoldás
A különböző szereplők között kölcsönös az érdeklődés az együttműködés és a szorosabb kapcsolatok kialakítása iránt. Az esettanulmány szereplői közötti kapcsolatok kialakítása fontos lesz a hüvelyesekkel foglalkozó vállalkozások fejlődése, a kutatási és fejlesztési eredmények kommunikálása, valamint a fogyasztók és a politikai döntéshozók motiválása és tudatosítása szempontjából.
Várható eredmény
Elképzelésünk szerint 10 év múlva (azaz 2028-ra) az emberek a legtöbb otthon vagy kint fogyasztott ételben a helyben termesztett hüvelyesek ízét fogják élvezni.
Ezt a különböző érdekelt felek (tudományos körök, az értéklánc szereplői, fogyasztói és környezetvédelmi szervezetek, gasztronómiai szakértők, a közmédia és a politikai döntéshozók) közötti szoros kapcsolat révén érjük el, amely a Svédországban termesztett hüvelyesek termelésének és fogyasztásának gyors növekedésén dolgozik.
Relevancia a DiverIMPACTS céljai szempontjából
Az esettanulmány különböző érdekelt feleket (az értékláncban és a társadalomban) von be annak érdekében, hogy előmozdítsa a hüvelyes gabonafélék termesztését a svéd mezőgazdasági rendszerben, amelyben a gabonafélék kizárólagos termesztése dominál. Ez számos környezeti szolgáltatáshoz és előnyhöz fog hozzájárulni, fejleszti a helyi élelmiszerrendszereket és erősíti a különböző társadalmi szereplők közötti kapcsolatokat.
Esettanulmány örökség
A 2021-es év során növeltük a hálózat tagjainak számát. Ezt egy részvételi döntéshozatali folyamat alapján tettük, ahol néhány új partner között az együttműködés és a verseny közötti törékeny egyensúlyt is megvitattuk. A hálózatba csak olyan emberek kerülhetnek be, akik komolyan elkötelezettek a jövőkép megvalósításában. Jelenleg körülbelül 55 tagunk van egy terjesztési listán, és a szándék az, hogy a hálózat tovább bővüljön. Legalább 2024-ig folytatjuk. 2022-2024-ben a helyi finanszírozásnak köszönhetően a hálózatnak évente legalább két találkozója lesz, és évente két tájékoztató levelet küldünk a résztvevőknek. Néhány demonstrációs tevékenységre is van finanszírozásunk. A kibővített hálózaton belüli legtöbb tevékenység azonban a hálózat egyes résztvevőinek vagy szervezeteinek kezdeményezésére fog épülni. Folyamatosan új ötletek születnek és kerülnek megvalósításra.
További információk
Linkek
A DiverIMPACTS hálózat svéd honlapja Lokala Baljväxter (LoBa) hálózat és Facebook-csoportja
- hushallningssallskapet.se: Hushållnings sällskapet: svéd weboldal - Hushållnings sällskapet: svéd weboldal
- facebook.com: Facebook-csoport
Az esettanulmány egy új kommunikációs eszközt fejlesztett ki, amely a többszereplős hálózatok indításakor érdekes. További információ az eszközről itt található:
Esettanulmány-csoport
- Anita Gunnarsson, Hushållningssällskapet Skåne, az esettanulmány vezetője
- Raj Chongtham, SLU, az esettanulmány felügyelője
2022-től a DiverIMPACTS megszűnik, a kibővített hálózat koordinátora Annika Jönsson, Hushållningssällskapet Skån.