A tejtermelés fontos mezőgazdasági ágazat Hollandiában, amely a teljes mezőgazdasági terület mintegy 65%-át teszi ki. A takarmánynövények közül a fű és a silókukorica dominál. A silókukorica nagy részét folyamatos monokultúrákban termesztik ugyanazon a területen. Erre többnyire gyakorlati és gazdasági okokból kerül sor. A kukorica nagy termőképességű takarmánynövény, amely jól kombinálható a fűvel. Ezt a kombinációt évtizedek óta optimalizálják. Kényelmesebb, ha a fű a gazdasághoz közel van a tehenek legeltetése miatt, és mert a füvet gyakrabban takarítják be, mint a kukoricát. A távolabbi földeket így a kukoricának hagyják.
Melyek voltak a fő problémák, amelyek az esettanulmány létrejöttének hátterében álltak?
A kukorica monokultúraként való termesztése káros mellékhatásokhoz vezetett. A talaj minősége romlott a viszonylag alacsony szervesanyag-ellátottság és a betakarításhoz használt nehéz gépek miatt. A talajban terjedő betegségek és a gyomnövények okozta fokozott nyomással együtt ez korlátozza a növénytermesztést. Emellett a nitrát kimosódása a kukoricaföldeken meghaladja az elfogadható szintet. Továbbá a tejágazat számára kihívást jelentett az üvegházhatású gázok és az ammónia kibocsátásának csökkentése, valamint a takarmányfehérje-termelés terén az önellátás növelése. Ezért át kell térni a fenntartható takarmánytermelési rendszerekre.
Emellett az éghajlatváltozás miatt nagyobb eséllyel előforduló aszályok és árvizek, valamint a növényvédő szerek alkalmazásának várható korlátozása hosszú távon hatással lehet a kukoricatermesztésre. Bár a probléma nem új keletű, a gazdák tudatossága nőtt, mivel egyre kevésbé önellátóak, és egyre inkább függnek az importált és drága takarmányoktól. Ez egyértelműen negatív hatással van gazdasági teljesítményükre.
A fenntartható termelésre vonatkozó társadalmi igények, a növényvédőszer-használat csökkentése, a nitrátkibocsátás korlátozása, a vonzó táj és a fenntartható vízgazdálkodás szükségessé teszi a kukorica-monokultúra megtörését és a takarmánytermelés diverzifikálását. Ez állt az esettanulmány középpontjában.
Hogyan kezelték a problémát, és mely szereplők vettek részt benne?
Az innovatív és fenntartható kukoricatermesztési rendszerek különböző lehetőségeit azonosították és dolgozták ki. Az esettanulmány kihívása az volt, hogy támogassa a fő szereplőket a diverzifikált takarmánytermelési rendszerek megvalósításában, amelyek egyensúlyt teremtenek a beruházások és a gazdálkodók, valamint a társadalom számára nyújtott előnyök között. Az alternatív takarmánynövények, takarmány-szolgáltató növények vagy gabonafélék és gabonafehérje közötti vetések integrálásával megvalósuló diverzifikáció potenciálisan javíthatja a takarmánytermelési rendszert. Az esettanulmányban érintett főbb szereplők a magánszereplők, mint a mezőgazdasági termelők, tanácsadók, tenyésztők, vállalkozók, beszállítók, tejipari dolgozók, kutatók, valamint az állami szereplők, mint a nemzeti és tartományi kormányok és a vízügyi hivatalok voltak. Az érdekeltek részt vettek a probléma és a lehetséges megoldások elemzésében. Minden egyes esettanulmányi beavatkozás esetében felmértük, hogy mely érdekelt feleket kell bevonni és milyen módon.
Megvizsgált megoldás
Az esettanulmány két témára összpontosított: alternatív takarmánynövények és a takarmánytermelés újragondolása. E témák kezelése érdekében az esettanulmány a fenntartható takarmánytermelésre összpontosító, már létező projekteket támogatott. A támogatás célja a projektek hatékonyságának növelése volt olyan tevékenységek révén, mint a részvételi problémaelemzés és akciótervezés, az értéklánc mentén az érdekeltek közötti megbeszélések elősegítése és az alternatív termesztési rendszerek helyszíni bemutatása. Tevékenységeink célja egyrészt a takarmánytermelést befolyásoló érdekeltek tudatosságának növelése, másrészt a monokultúra alternatívájaként a fenntartható takarmánytermelési rendszerek fejlesztésének és megvalósításának ösztönzése volt.
Az évek során azt tapasztaltuk, hogy a gazdák körében egyre nagyobb az érdeklődés a kukorica termesztési rendszereik diverzifikálása iránt. A projekt utolsó évében megvizsgáltuk ennek okait: Miért kezdenek a gazdák diverzifikáltabb kukoricatermesztési rendszereket alkalmazni, és hogyan vélekednek erről? A kukorica és a bab a legelterjedtebb vegyes kultúra, és ezt a takarmánytermés fehérjetartalmának növelésére használják. Eddig az eredmények évenként és helyenként eléggé eltérőek; a gazdák különböző fajtákkal kísérleteznek, hogy stabilabb eredményeket érjenek el.
Várható eredmény
Az esettanulmány különböző beavatkozásai a kapcsolódó projektekkel együttműködve hozzájárultak a tudatosság növeléséhez, az alternatívák jobb megismeréséhez és a takarmánytermelésüket diverzifikálni kívánó gazdák jobb támogatásához. Ezen túlmenően az esettanulmány közvetve hozzájárult a diverzifikáltabb takarmánytermelési rendszerek megvalósításához a hollandiai tejgazdaságokban, többek között azáltal, hogy feltárta a gazdák erre irányuló motivációit.
Jelentőség a DiverIMPACTS céljai szempontjából?
Ez általánosságban hozzájárul a diverzifikált mezőgazdasági termeléshez, mivel a tejágazat teszi ki Hollandia mezőgazdasági területének nagy részét. Így ez az esettanulmány hozzájárul a diverzifikációban rejlő lehetőségek feltárásához és megvalósításához a fenntartható mezőgazdaság megvalósítása érdekében.
Esettanulmány örökség
Maga az esettanulmány közvetlenül nem folytatódik, de az esettanulmányban szerzett tapasztalatokat és a benne létrehozott lendületet más, a kukoricatermesztéssel, a fenntartható talajgazdálkodással és az éghajlatváltozással kapcsolatos projektek során felhasználják, ahogyan a korábbi projektek is gazdagították az esettanulmányt. Azt tapasztaltuk, hogy az innovatív kukoricatermesztők egyre inkább érdeklődnek a kukoricatermesztés diverzifikálása iránt, mert saját maguk számára is előnyöket remélnek, például magasabb fehérjetartalmat a takarmányban, ha a kukoricát hüvelyesekkel keverik. Ezek a gazdák keresnek meg minket, hogy választ kapjanak arra a kérdésükre, hogyan hajtsák ezt végre.
További információk
Esettanulmány-csoport
- Marie Wesselink, Wageningeni Egyetem és Kutatási Központ, az esettanulmány vezetője
- Jorieke Potters, Wageningeni Egyetem és Kutatás, az esettanulmány felügyelője
tap and then scroll down to the Add to Home Screen command.